CSALÁNKIÜTÉS (URTICARIA, URTIKÁRIA)

Meghatározása:
A bőrön és nyálkahártyákon megjelenő, rendszerint 1-2 cm átmérőjű rózsaszínű-vöröses viszkető elváltozás, melyet időnként hólyagképződés is kísér. A csalánkiütésnél a kis erek falának fokozott áteresztőképessége miatt vizenyő képződik (folyadékkiáramlás történik a szövetekbe). A kiütés általában néhány perc alatt alakul ki, és gyorsan (20 perc-néhány óra) visszafejlődik.

Előfordulása:
Az allergiás bőrbetegségek rendkívül gyakoriak: a bőrgyógyászati szakrendeléseken a betegek egyharmada ilyen panaszokkal jelentkezik. Az emberek 20%-ánál élete folyamán legalább egyszer jelentkezik csalánkiütés.

Osztályozása:

  • Immunológiai okból kialakuló
    • allergiás
      allergiát okozó anyagok (allergének) hatására
    • autoimmun
      a szervezetben a saját anyagokkal szemben termelt ellenanyok
      hatására
    • belgyógyászati betegségekhez, daganatokhoz társuló
    • kontakt urtikária
      Különböző provokáló anyagok (gyógyszerek, kémiai anyagok, kozmetikumok, állati és növényi alkotórészek, ételek) bőrrel való érintkezését 20-60 perccel követően alakul ki. Az érintkezés megszűnését követően 24 órán belül visszafejlődik. Szóródhat az egész testre, vagy más szerveket is (kötőhártya, orr, hörgők, gyomor-bélrendszer) érinthet. Súlyos esetben anafilaxiás sokk léphet fel.
      Leggyakoribb oka: élelmiszerek fehérjéi, állati fehérjék, gumiban lévő latex.
      Az élelmiszer okozta kontakt urticariák gyakran orális allergia szindróma formájában jelentkeznek.
    • HANO (herediter angioneurotikus oedema)
      az urtikária speciális, ritkán előforduló formája. Rohamokban jelentkező, nagy méretű kiütéssel, hányingerrel, hányással, has- és fejfájással jár.
  • Nem immunológiai okból kialakuló
    • fizikai behatásra (hideg, meleg, nyomás, dörzsölés, vibráció, fény) kialakuló
    • direkt hisztaminfelszabadulás miatt kialakuló (szalicilátok, toxikus anyagok, röntgen-kontrasztanyagok, hormonális hatások)
    • kifáradásos (kolinerg urtikária)
      Kifáradás, fizikai terhelés, izzadás, melegvizes fürdés után alakul ki. Ételallergiával is kapcsolódhat.


Fajtái:

  • heveny (akut)
    Hirtelen alakul ki, legfeljebb néhány napig áll fenn.
    Legtöbbször gyógyszer vagy étel okozza /allergiát okozó anyagok (allergének)/.
    Az élelmiszerek közül allergiás reakciót leggyakrabban a halfélék, a tej, a tojás, a gabonafélék, a dió, bizonyos zöldségek és gyümölcsök váltanak ki.
    A tojásfehérje, a sajt és a földieper direkt hisztaminfelszabadítás, míg a sajtok, a paradicsom, az avokado, az ananász, a sör, bizonyos konzervek, néhány halféle és bor bizonyos biológiailag aktív vegyület (biogén amin) tartalma révén vált ki csalánkiütést (álallergia).
  • visszatérő (intermittáló)
    Rövid csalánkiütéses időszakok hosszabb tünetmentes időszakokkal váltakoznak. Az állapot hetekig, hónapokig, évekig fennállhat.
  • idült (krónikus)
    Hosszabb ideig, legalább 6 hétig fennálló, legfeljebb rövid, 1-2 napos tünetmentes szakaszokkal tarkított betegség. Az akut urtikária gyakoribb gyermekeknél és fiatal felnőtteknél, a krónikus inkább felnőtteknél, különösen középkorú nőknél fordul elő. A krónikus forma az emberek 0,1-3%-ánál fordul elő. Az akut urtikáriában szenvedők 25%-ánál a betegség átalakulhat krónikus formájúvá, ami átlagosan 3-5 évig tart, de a betegek 20%-ánál húsz évig is állandósulhat az állapot. A panaszok hátterében meghúzódhat ételallergia, fertőzés (B és
    C típusú hepatitisz, Helicobacter pylori-fertőzés, paraziták, krónikus arcüreggyulladás, stb.), autoimmun betegség, daganat vagy egyéb belgyógyászati kórkép (pl. emésztési zavarok, vérképzőrendszeri betegségek). Az idült csalánkiütés leggyakoribb oka felnőttek esetében a gyógyszerallergia, gyermekeknél az ételallergia és a fertőzés (baktérium, vírus, bélférgesség, gombás fertőzés). A kiváltó ok tisztázása bonyolult és sokszor, az esetek 70-80 %-ában sikertelen. Emiatt a tünetek megszüntetése, a megelőzés és a kezelés is nehéz feladat.
    Gyógyszerallergiát leggyakrabban antibiotikumok, láz- és fájdalomcsillapítók, nyugtatók, altatók és vízhajtók okoznak. A gyógyszer okozta csalánkiütés azonban nem mindig jelent valódi gyógyszerallergiát, mert egyes gyógyszerek (pl. szalicilátok) az ételek okozta álallergiához hasonlóan maguk is képesek hisztamint felszabadítani.
  • Quincke-ödéma (angioneurotikus ödéma, angiödéma)
    Ha a duzzanat laza kötőszövetű területet érint (szem környéke, ajak, garat,
    gégefedő, gége, nyelvgyök, herezacskó), elhelyezkedéstől függően súlyos
    tünetek alakulhatnak ki (anafilaxiás sokk). Feszülő fájdalom jellemzi. Nem mindig jár csalánkiütéssel. Leggyakrabban gyógyszerek és rovarmérgek (méh, darázs) váltják ki, főleg fiatal nőknél fordul elő.
Diagnózisa:
. kórelőzmény
. fizikális vizsgálat
. allergiavizsgálatok
. egyéb vizsgálatok a ritkán előforduló okok igazolására vagy kizárására

Tünetei:
. viszketés
. bőrkiütés (a bőr felszínéből kiemelkedő elváltozás, melynek átmérője általában 1-2 cm,
de ennél lényegesen kisebb vagy nagyobb is lehet. Színe rendszerint rózsaszín vagy vörös, ritkábban fehér)

Kezelése:

  • allergénmentesítés
  • antihisztaminok
    A hisztamin-receptorokra kötődnek, így az allergiás reakciót okozó
    hisztamin nem tud tüneteket okozni. Szirup, tabletta és injekció formájában kerülnek forgalomba.
    • Az ún. első generációs antihisztaminokat ma már ritkán használjuk nyugtató, étvágynövelő mellékhatásuk miatt, ami rontja a tanulási és az autóvezetési képességet, szájszárazságot és az étvágy fokozódását is okozzák. Adásuk alvási elégtelenséget okozó, kifejezett viszketés esetén javasolt.
    • A második generációs antihisztaminok hatása gyorsabban fellép, tovább tart és mellékhatásaik is csekélyebbek. Napi egyszeri adás mellett is hatékonyak.
    • A közelmúltban megjelent új antihisztaminok számos tulajdonságban eltérnek a korábbiaktól. Hatásuk sok esetben a második generációs antihisztaminoknál is hamarabb fellép és a tüneteket is jobban enyhítik. A korábbi gyógyszereknél még biztonságosabbak, mert anyagcseréjük során nagyrészt elkerülik a májat, és a vesén keresztül (részben az epével) ürülnek ki a szervezetből.
  • külső kezelés
    • szteroidos krémek a gyulladás és a viszketés csökkentésére.
    • antihisztamin tartalmú gél
  • szteroidok
    (tabletta vagy injekció formájában) adása csak a rendkívül súlyos esetekben
    jönnek szóba a mellékhatások (izomgyengeség, izom- és izületi fájdalom, émelygés, hányás, láz, elvékonyodott, pikkelyes vagy hámló bőr, striák, fájdalmas, viszkető duzzanatok a bőrön, fokozott étvágy, súlygyarapodás, ödéma, vérnyomásemelkedés, zöld- és szürkehályog, csontritkulás, pszichés változások, cukorbetegség, impotencia, rendszertelen havivérzés, fertőzésekre való fogékonyság, pszichés zavarok, álmatlanság, ingerlékenység, gyerekeknél növekedésben való elmaradás) miatt
 
Weblapkészítés
Oldalunk látogatásában támogat minket a Google, a Yahoo és az Altavista keresőrendszer is.